Gyulai hentesek: a vészcsengőtől a sikerekig
Írta: idinya - Dátum: October 18 2008 21:38:22
Amikor tavaly januárban 14-én megalapították a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületét, akkor még nem tudták, hogy milyen nehéz, de egyben milyen szép és sikeres év áll előttük. Szó szerint sikeres, hiszen a békési fürdőváros újévi fogadásán az immár hagyományos Sikeres Gyulaiak kitüntető díj közösségi kategóriájában vehették át az elismerést. Persze, nem csak ez az egy év van mögöttük, hanem az a 140 is. 2008-ban volt e kerek évfordulója a gyulai húsiparnak, amelynek legjobb és legszebb hagyományait szeretnék megőrizni.

Annak idején a vészcsengőt a Gyulai Városbarátok szólaltatták meg, amikor kényszerű okokból elkerült Gyuláról a Húsipari Múzeum anyaga. Nem hordták szét, nem lett az enyészet martaléka, az idevágó szabályok szerint a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának raktárába került a leromlott állapotú kiállítóhely több szempontból felújításra váró anyaga. De többen tudták, aligha ott van a helye.
A kolbászos testületi ülés

A gyűjtemény alapjait 1985-ben Szigeti Attila rakta le, amikor egy alkalminak indult húsipari tárlat anyagát gyűjtötte egybe. Ez viszont annyira jól sikerült, hogy a kiállítás állandó lett, igaz az évek előre haladtával megkopott a régi fénye. Majdnem az utolsó percben kellett aztán cselekedni. A kiállítás anyaga visszakerült Gyulára, a helyi Corvin Múzeum segítsége ekkor, s majd a későbbiekben aligha hangsúlyozható túl.

Ekkor viszont a következő megoldandó feladatot az jelentette, hogy ennek az egyedülálló húsipari anyagnak méltó helyet találnak. Matula László és Dinya Imre a Hír6.hu-nak elmondta, több helyszín szóba került, végül azonban abban állapodtak meg, hogy az 1868-ban átadott közvágóhíd egyik épületét újítják fel, s itt lesz a tárlat.


Matula László és Dinya Imre az október 1-jei, a Gyulai Húskombinát születésének 140. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen
© Fotók: Such Tamás

Ám ez sem volt ilyen egyszerű, hiszen időközben a városi önkormányzat tulajdonába került az ingatlan. A kérdésben a máig sokat emlegetett március 27-ei képviselő-testületi ülés hozta meg a fordulatot. Itt a hagyományőrző egyesület tagjai „házi gyulai kolbászos" hidegtálakkal kínálták a városatyákat és az összes jelenlévőt.

Merő rosszindulat lenne, ha azt írnánk, hogy ezért adták át öt évre az ipartörténeti szempontból értékes volt vágóhíd épületének tulajdonjogát a hagyományőrző henteseknek, s szavaztak meg 3 millió forintot az épület felújítására. Mindenesetre tény, így történt.
Rohammunka szép eredménnyel

Ez lázas munka követte, miközben több szereplő részvételével elkezdték szervezni azt az ünnepséget, amely a gyulai húsipar 140 éves évfordulójára emlékezik majd. Időpont még nem volt, de az egyesület úgy számolt, hogy az épület újjávarázsolásával és a megújult tárlattal majd valamikor az év végén lépnek a nagyközönség elé.

Végül az események azután gyorsultak fel végképp, hogy kiderült, hogy ez az ünnepnap október elsején lesz, közel Stéberl szeptember 26-ai születésnapjához.

Matula László és Dinya Imre hírportálunknak elmondta, az esemény előtt szinte éjjel-nappal dolgoztak, s a végén rohammunkában fejezték be az épületrenoválás után a tárlat összeállítását. Dicséretükre legyen mondva, ez a megnyitón megjelent, egyébként nem várt nagy tömegnek, egyáltalán nem tűnt fel. Zajos siker volt a Húsipari Múzeum újranyitása.


Egyedülálló gyulai tárlat

„Hol látható hasonló tárlat az országban?" - kérdeztem Matula Lászlót. Elmondta, hogy Budapesten, a Húsipari Kutató Intézetben van egy másik gyűjtemény, de nagy különbség, hogy az, csak előzetes egyeztetéssel látogatható.

A gyulai tárlat minden szombat délelőtt megtekinthető, de egyéni kérelmeknek is helyt tudnak adni. Az egyesület vezetői azt szeretnék, ha idegenforgalmi szezonban a nyitva tartásukat növelni tudnák, s minél több ember becsalhatnának az utcáról. Időközben készítettek magukról szórólapokat, plakátokat és honlapjuk van, így a velük kapcsolatos aktuális híreket mindenki megtalálja a gyulaihentesek.hu internetes címen.

Mindenképpen figyelemre méltónak tűnik az is, hogy az alapításkori 14-es taglétszámuk mára elérte a 60-at.
A báránysütés rejtelmei

Egyik legfőbb idei célkitűzésük, hogy az összes gyulai nagyrendezvényen megjelennek, képviseltetik magukat és ezeken valamilyen produkcióval színre is lépnek. Így természetesen ott lesznek a Pálinkafesztivál kísérőrendezvényén, a Böllérverseny, de részt vesznek a Körös-völgyi Sokadalmon, Végvári Estéken, a Minden Magyarok Néptáncfesztiválján, a Várkerti Vigasságokon. A legaktuálisabb most a Reneszánsz Karnevál, ahol a báránysütés rejtelmeit mutatják be.

Emellett a házi disznóvágás évszázados hagyományait is felelevenítik, akár egy nagyobb rendezvény keretei között, akár más szervezésben. Ugyancsak a terveik között szerepel, hogy együttműködést alakítanak ki a Gyulai Alapfokú Közoktatási Intézménnyel (GYAKI). Az ifjabb korosztály bevonását fontos feladatnak tartják.

Gyulai Hentes Hagyományőrző Egyesület egyik támogatója a Gyula Városbarátok, amelynek vezetője, Durkó Károly a Hír6.hu-val közölte, tavalyi tiszteletdíjuk egy nem elhanyagolható részét, 550 ezer forintot az egyesület működésére ajánlanak fel.

Forrás:Bod Tamás, Hír6.hu